vajdahunyad

Látnivalók

A vár a város központjában fekvő és természeti rezervátumként működő Vár- hegyen fekszik. Habár állapota az utóbbi évszázadban nagyon sokat romlott, falai még ma is viszonylag magasan állnak. Legkorábbi része a hegyteton ta- lálható, majd a késobbi bovítések során egyre nagyobb területet foglalt magá- ba, mígnem 18. századi erodítése majdnem a hegy aljához ért. A várat ezen késői erődítés fala mentén haladva lehet megközelíteni, amit két egymást kö- vető erodített kapu védett. A felso vár két falgyurubol áll, amelyekhez a külön- féle erodítések és épületszárnyak csatlakoznak. A külso falgyuru 17. száza- di, nyugati oldalán egy kerek bástya található. A belso falgyuru a vár legko- rábbi építménye. Észak-keleti oldalán található a kaputorony, majd ennek folytatásában húzódott egy négyszintes palotaszárny.

A vár alatti völgyben található, késő reneszánsz stílusban épült Magna Kúria. A kastélyt Bethlen Gábor építtette, halála után pedig öccse, Bethlen István birtokolta, aki 1627-ben vette feleségül a "Murányi Vénuszként" elhíresült Széchy Máriát. Öt évvel késobb, a férj halála után, a szép hölgy hamarosan újra férjhez ment, és elköltözött a kastélyból. Az új házasság azonban nem volt túl sikeres, ezért az asszony lóra pattant, és visszatért régi otthonába, Dévára. A felboszült férj egy éjszaka, 250 lovasával, a kúria elott termett, és rátámadt feleségére. Széchy Mária felmenekült a várba, hogy onnan verje vissza "öreg lövoszerszámokkal" a támadást. Ezután a férj nem háborgatta többet az asszonyt, aki 1640-ben eladta dévai birtokát a fejedelemnek, és Murányba költözött, ahol Wesselényi Ferenc felesége lett.

Marosilyén a Bethlen Gábor szülőháza.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1580-ban Marosillyén látta meg a napvilágot iktári Bethlen Farkas és szárhegyi Lázár Druzsiánna fiaként. Emlékezetét ma a nagyenyedi Bethlen Kollégium diáksága által 1909-ben állíttatott felirat hirdeti a marosillyei kastélyból fennmaradt zömök épület homlokzatán, ame- lyet általában Bethlen Gábor szüloházaként emlegetnek. Ez az emléktábla modern utóda annak a másik, a fejedelem címerével díszített, kobe vésett fel- iratnak, amellyel még Bethlen Gábor életében, 1627-ben jelölte meg öccse, István az erdélyi fejedelmi székbe emelt bátyja szülohelyét.

A kedvezo időjárási feltételek esetén a következő természeti szépségeket látogathatjuk meg: Scarisoarai jégbarlang (Ghetarul Scarisoara),Vârtopi jég- barlang (Ghetarul Vârtop), Eszkimói jégbarlang (Ghetarul Focul Viu), Ioneli barlang (Pestera Poarta lui Ionele), Ponori csodavár (Cetatile Ponorului), Medvebarlang (Pestera Ursilor), Búvópatak barlangja (Pestera Huda lui Papa- ra), Rozsdás árok (Groapa Ruginoasa), Avram Iancu emlékháza (Casa me- moriala Avram Iancu), A brádi aranymúzeum (Muzeul Aurului de l a Brad), A lupsai kolostor (Manastirea Lupsa),a lupsai néprajzi és népművészeti múze- um (Muzeul Etnografic si de Arte Populare Lupsa), a verespataki római a- ranybányák (Minele Romane din Rosia Montana), Fátyol vizesés (Cascada Miresei).

18. század első felében épített vár falai és bástyái nagyobb részben ma is áll- nak. Az érseki székesegyház a 13. században épült, az erdélyi fejedelmek te- metkezési helye, 1991-tol érsekség központja. Benne ma is láthatók a Hunya- diak síremlékei, valamint Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gaz- dagon díszített koszarkofágjai. Altemplomában erdélyi fejedelmek és püspö- kök egész sora nyugszik. Az ortodox székesegyház a târgovistei templom mása a 20. század elején épült. Közelében a Babilon-házban látható a Román Egyesülés Múzeuma, gazdag román történeti kiállítással. A volt tiszti kaszinó épületében alakították ki az Egyesülés Termét, melyet egy francia festo az e- seményt ábrázoló falfreskói díszítenek. A székesegyház szomszédságában áll az erdélyi fejedelmek egykori 15. századi palotája, és a püspöki palota. A Szent György kapu elott látható a Horea-felkelés itt kivégzett vezetoinek 1937- ben emelt elmékmuve. A Batthyaneumot gr. Batthyány Ignác erdélyi püspök alapította 1794-ben. Eloször csillagvizsgálónak készült, majd a püspök foko- zatosan bovítette ásvány és éremgyujteménnyel, könyvtárral. A Batthyaneum 55 000 kötetes püspöki könyvtárának kódexei világhíruek. Itt egy latin nyelvu kódexbol került elo a harmadik legrégibb összefüggo magyar nyelvemlék a Gyulafehérvári sorok 1310-ből.

Várát Mikszáth Kálmán „a várak királyá”-nak nevezte. Az apjától örökölt ki- csiny erosséget Hunyadi János építette ki kormányzói rangjához méltó lovag- várrá. Késobb két jelentos építési periódus formálta: Bethlen Gábor 17. szá- zad eleji és Zólyomi Dávidné század közepi átalakításai. 1725-tol a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyt. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elren- delte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. A szabadságharc után a járási hivatalok is a várban muködtek. 1854-ben ismét tuz pusztította. 1868-ban Arányi Lajos népszerusító kampá- nya nyomán közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállí- tást. Eredetileg Rudolf fohercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást elobb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította. Ok a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekez- tek „visszaalakítani” a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemel- tek és helyükre újakat toldottak be (ezeket a változtatásokat késobb részben kijavították). Steindl alakította ki a tetok mai formáját. Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez kötheto (1907–1913). 1956 óta ismét folya- matos helyreállítási munkák zajlanak a várban.

A szász alapítású várost eloször 1299-ben említi oklevél. Helyén egykor római castrum állott. Vártemplomát 1333 és 1335 között építették polgárai. Az ár- pádkori várat a 14. és 15. században bovítették, nyolc torony orizte. 1437-ben a parasztsereg elfoglalta, de rövidesen feladta. 1600. szeptember 17-én Mihály vajda, majd Basta is felégette. 1658-ban a tatárok rabolták ki, 1662-ben ide helyezték át Gyulafehérvárról a leégett foiskolát és kollégiumot. Nagyhíru refor- mátus kollégiumát 1622-ben Bethlen Gábor alapította, ahol kiváló tanárok taní- tottak, sok neves ember került ki falai közül. Innen indult Korösi Csoma Sán- dor ázsiai útjára. 1910-ben 8663 lakosából 6497 magyar, 1940 román és 163 német volt. A trianoni békeszerzodésig Alsó-Fehér vármegye Nagyenyedi járá- sának székhelye volt. 2002-ben társközségeivel együtt 28 934 lakosából 22 596 román, 4787 magyar, 1464 cigány és 44 német volt.

A római termálfürdok (Germisara) megtartották majdnem eredeti formájukat az ókorból, melyek a mostani Algyógy fürdo területén épültek, egy kör alakú promontóriumban, amelynek átméroje 90-92 m volt. A fürdok két idoszakban muködtek (Germisar és késobb Dodonis termái néven). Aszklépios és Ége- eisz szobrainak feltárása hiteles képet ad arról, milyen mozgalmas élet folyt abban az időben.
Itt fedeztek fel egy Nimfáknak felajánlott templomot is, azonkívül oltárokat, szobrokat, érméket és nemesfémbol készült tárgyakat (hét arannyal bevont szavazó táblácskát).

A Retyezát hegység Erdély hegyeinek ékköve,az alpesi jellegu egyik leg- szebbike. Erdélyi viszonlatban a legtöbb szempontból csak felsofokon lehet róla beszélni. Minden, magára valamit is adó magyar turista legalább egyszer felkeresi, hogy megcsodálhassa fenséges tájait, de ha egyszer meglátogatta, akkor örükre rabja marad. Vadregényes, jéggyalulta gleccser völgyei a leg- több tenger szemet rejtik magukban az Erdélyt határoló hegységek közül, kárpáti megközelitésben is csupán a Magas-Tátra elozi meg. Itt található a legnagyobb területu,valamint a legnagyobb mélységu és ugyanakkor a legna- gyobb térfogatú glaciális eredetu tómedence is.Növény és állat világa igen váltazatos, mintegy 1200 növényfajt sikerült azonosítani, zergéböl is itt van a legtöbb. 2509 méteres csúcs magasságával a harmadik helyen található a romániai hegyek között. A legmagasabb pontja a Peleaga csúcs(2509m), Papusa csúcs(2504), Retyezát csúcs(2482m).

A Páring-hegység 1100 km˛ területet foglal el. A W alakú fogerince kelet-nyu- gat irányú, 33 km hosszú.A fogerinc csúcsai: Kis-Páring (2074 m), Carja (2405 m), Stoienita (2421 m), Gemanarea (2426 m), Nagy-Páring (2519 m), Gruiul (2345 m), Paclesa (2335 m), Iesul (2375 m), Coasta lui Rus (2301 m), Kis-Szetea (2278 m), Nagy-Szetea (2365 m), Plescoaia (2250 m), Mohorul (2337 m), Jézer (2157 m), Urdele (2228 m), Dengherul (2069 m), Papusa (2136 m), Cioara (2123 m), Galbenul (2137 m), Musetoaia (2058 m), Micaia (2170 m). A fogerinc 1650 méterre alacsonyodik le a Capatanii-hegység talál- kozásánál. A déli oldal melegebb éghajlata hatására a lombhullató erdok 1400 m-ig felérnek. 1850 méter magasság felett az évi átlaghomérséklet 0 °C alá esik, az éves homérsékleti ingadozás 18 °C alá, a fagyos napok száma 250 és 265 közötti.